Online tananyag

A vallások

2020. április 23. - MolnárJózsef

OLVASD EL A SZÖVEGET, NÉZD MEG A KÉPEKET ÉS A VIDEÓT!

A VALLÁSOK

Az emberek már ősidők óta hittek istenekben, szellemekben, földön túli teremtményekben. Vannak egyistenhívő vallások, amelyek csak egy istenben hisznek és többistenhívő vallások, amelyek szerint több isten is létezik. A legnagyobb egyistenhívő vallások a zsidó vallás, kereszténység és iszlám. A legnagyobb többistenhívő vallások a buddhizmus és a hinduizmus. 

ZSIDÓ VALLÁS:
A zsidó templom a zsinagóga:

Ubytovanie Synagóga v Lučenci

A zsidó szent könyv, a Tóra:
Tóra-szekrény

A zsidó vallás szimbóluma, a Dávid-csillag:
Dávid-csillag – Wikipédia

ISZLÁM

Az iszlám "templom" a mecset:
A Kék mecset 2018. május 15-ig zárva lesz | Türkinfo

Az iszlám szent könyv a Korán:
Odborníci analyzovali Korán a Bibliu. Kde sa spomína viac násilia ...

Az iszlám vallás jelképe a félhold:
Is the Crescent Moon a Symbol of Islam as Is Widely Believed ...

NÉZD MEG AZ ALÁBBI VIDEÓT 4 PERC 24 MÁSODPERCIG!

 MÁSOLD LE A JEGYZTET!

A vallások

Vannak egyistenhívő vallások és többistenhívő vallások. A legnagyobb egyistenhívő vallások a zsidó vallás, kereszténység és iszlám.

Zsidó vallás: Istenük neve Jahve. Alapítója Mózes. Szent könyve a Tóra. Templomuk a zsinagóga. Jelképe a hatágú csillag.
Kereszténység: Alapítója Jézus Krisztus. Szent könyve a Biblia. Jelképe a kereszt. Ide tartoznak pl.: a katolikusok, reformátusok, evangélikusok, pravoszlávok...
Iszlám: Istenük neve Allah. Alapítója Mohamed. Szent könyve a Korán. Jelképe a félhold. 

 

Az 1848-1849-es szabadságharc II.

NÉZD MEG A VIDEÓT AZ 1848-1849-ES SZABADSÁGHARCRÓL!

MÁSOLD LE A JEGYEZTET!

Az 1848-1849-es szabadságharc

1848 végén V. Ferdinánd császárt lemondatták, az új uralkodó Ferenc József lett. Az osztrák hadsereg ezután elfoglalta az ország nagy részét, ezért az új főváros Debrecen lett. A tél során a magyar sereg megerősödött, és tavasszal támadást indított. A tavaszi hadjárat során a magyar honvédség Görgei Artúr  vezetésével kiűzte az osztrákokat. Ezután 1848 áprilisában a magyar országgyűlés megfosztotta a tróntól a Habsburg-dinasztiát. Ferenc József I. Miklós orosz cártól kért segítséget a magyarok ellen. Az osztrák és orosz sereg túlerőbe került, és legyőzte a magyar sereget. 1848. augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál letette a fegyvert, Kossuth pedig külföldre menekült. Ezzel véget ért a szabadságharc. 

 

 

Szlovákia autonómiája és az első bécsi döntés

OLVASD EL AZ ÚJ ANYAGOT ÉS NÉZD MEG A FÉNYKÉPEKET!

A szlovákok Csehszlovákia megalakulása óta szerették volna maguk irányítani a saját ügyeiket, vagyis autonómiát szerettek volna. Ezt a cseh politikusok azonban elutasították. A müncheni egyezmény aláírása után a legerősebb szlovák párt a Hlinka Szlovák Néppártja 1938 októberében kikiáltotta Szlovákia autonómiáját, amit végül a csehszlovák parlament is elismert. 

A szlovák autonómia kikiáltása:
Písal sa 6. október 1938: Slováci vyhlásili autonómiu Slovenskej ...

Szlovákiában azonban a szlovákokon kívül nagy számban éltek magyarok, németek és más nemzetiségek is. Magyarország a Trianoni béke aláírása után arra törekedett, hogy visszaszerezze az elveszett területeket. A müncheni egyezmény előírta, hogy Szlovákia és Magyarország tárgyaljanak a magyar kisebbség jövőjéről. Ezek a tárgyalások kudarcba fulladtak, így 1938. november 2.-án Bécsben az olasz és német külügyminiszter döntöttek az új határról. Az első bécsi döntés értelmében Magyarország 12 000 km2 terültet kapott meg Csehszlovákiától, ahol a magyarok alkották a lakosság túlnyomó többségét. Olyan városok kerültek vissza Magyarországhoz, mint: Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa vagy Ungvár.  

A Magyarországhoz csatolt területek:
1_becsi.png
NÉZZÉTEK MEG, HOGYAN FOGADTÁK A MAGYAR KATONÁKAT A FÜLEKIEK 1938-BAN, A BÉCSI DÖNTÉS UTÁN:

     

további fényképek: https://www.facebook.com/pg/regifenykep/photos/?tab=album&album_id=1003725003103631&ref=page_internal

MÁSOLD LE A JEGYZTET!

Szlovákia autonómiája és az első bécsi döntés

A müncheni egyezmény aláírása után a legerősebb szlovák párt, a Hlinka Szlovák Néppártja 1938 októberében kikiáltotta Szlovákia autonómiáját. Magyarország a Trianoni béke aláírása után szerette volna visszaszerezni az elveszett területeket. A müncheni egyezmény előírta a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezését, azonban a szlovák és magyar kormány nem tudtak megegyezni, így 1938. november 2.-án Bécsben az olasz és német külügyminiszter döntöttek az új határról. Az első bécsi döntés értelmében Magyarország 12 000 km², többségében magyarok lakta terültet kapott meg Csehszlovákiától.

A környezet élettelen összetevői

A környezet élettelen összetevői

MÁSOLD LE A JEGYZETET!

A környezet élettelen összetevői

A környezet élettelen összetevői az: energia, napfény, hő, víz, levegő, talaj.

FÉNY: Az élőlényeknek szükségük van napfényre. A növények levelei és virágai a fény felé fordulnak. Vannak fénykedvelő (pálma, kaktusz) és árnyékkedvelő növények (moha, páfrány). Némely állat nappal aktív (őz) mások este (bagoly).

HŐ: A melegkedvelő élőlények Szlovákia esetében délen élnek (paprika, szúnyog), míg a hidegtűrő élőlények északon (törpefenyő, zerge). Léteznek állandó testhőmérsékletű állatok (macska) és változó testhőmérsékletűek (kígyó, gyík).

LEVEGŐ: Az oxigént a növények termelik és az élőlények használják fel a légzésük során. A szén-dioxid az élőlények légzéskor illetve az égés során keletkezik, és a növények kötik meg.

FIGYELD MEG AZ ÁBRÁKAT!

A fény hatása az élőlényekre:
feny.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hőmérséklet hatása az élőlényekre:
meleghideg.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A légkör összetétele:



 

 

A mohácsi csata

OLVASD EL AZ ÚJ ANYAGOT!

A MOHÁCSI CSATA

Hunyadi Mátyás király halála után, 1490-ben az ország főurai a cseh királyt, II. Ulászlót választották meg magyar királlyá. II. Ulászló a Jagelló-ház (Jagelló család) tagja volt. A király gyengekezű uralkodó volt, így uralkodása alatt hamar meggyengült az ország, csökkentek a király bevételei, a híres fekete sereget feloszlatták, a Mátyás által meghódított területek pedig elvesztek.  Ha ez nem lett volna elég 1514-ben felkelés tört ki Dózsa György vezetésével, amelybe főleg a jobbágyok kapcsolódtak be. A véres felkelést végül sikerült leverni, és Dózsa Györgyöt kivégezték. Fejére forróra hevített vaskoronát tettek a katonáit pedig arra kényszerítették, hogy egyenek a testéből. 

II. Ulászló - Dózsa György kivégzése
   1514 - Dózsa György kivégzése | Nimród Mohács

II- Ulászló halála után fia, II. Lajos lett a magyar király. II. Lajos uralkodása idején az Oszmán Birodalom ("Török Birodalom") uralkodója II. Szulejmán szultán volt. II. Szulejmán hódító háborúkat folytatott. 1521-ben megtámadta a Magyar Királyságot és elfoglalta Nándorfehérvárt, amely a déli határt védte. 1526-ban újra Magyarországra támadt. II. Lajos serege lassan gyűlt, a nemesek nem siettek a király segítségére. Végül a két sereg 1526. augusztus 29.-én ütközött meg Mohács mellett. A mohácsi csatában a két és félszer nagyobb török sereg legyőzte a magyar sereget. A katonák és főurak nagy része életét vesztette a csatában. A király menekülés közben a megáradt Csele-patakba esett és megfulladt. 

II. Lajos és Szulejmán szultán
II. Lajos magyar király – Wikipédia   File:Suleyman young.jpg - Wikimedia Commons

VÉGÜL AJÁNLOM A FIGYELMETEKBE EZT A KIVÁLÓ VIDEÓT A MOHÁCSI CSATÁRÓL:

 MÁSOLD LE A JEGYZETET! 

A mohácsi csata

Hunyadi Mátyás halála után Magyarország meggyengült. 1526-ban II. Szulejmán török szultán megtámadta az országot, amelyet II. Lajos király vezetett. A magyar és a török sereg 1526. augusztus 29.-én Mohács mellett ütközött meg. A mohácsi csatában a magyar sereg vereséget szenvedett, II. Lajos pedig a csata után a Csele-patakba fulladt. 

 

 

100 állomás 100 kaland- Mátyás és a Hunyadiak
google.com

 

A sivatagok - geográfia

OLVASD EL AZ ÚJ ANYAGOT ÉS NÉZD MEG A KÉPEKET!

A SIVATAGOK

A Ráktérítő és a Baktérítő mellett helyezkednek el.
sivatagok.png

A világ legnagyobb sivataga a Szahara, amely Afrikában található.
sivatagok_1.png

Éghajlata száraz. Nappal nagy a forróság éjjel nagyon hideg van. 
A sivatagokban csak ritkán esik az eső. Így néz ki a sivatag eső előtt és eső után:
Why do so many cultures have a myth of the world being made or ...

Azokat a helyeket, ahol van elérhető víz a sivatagban, oázisnak nevezzük. 
Huacachina oázis Peru - Utazás | Femina

A sivatagok leggyakoribb növényei a kaktusz és a datolyapálma.
Cactus Paintings | Fine Art America   Datolya pálma - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok

A sivatagok leggyakoribb állatai:

Teve és sivatagi róka
Örömteli olvasás - Varázsbetű   Sivatagi róka – Wikipédia

skorpiós és keselyű
Le venin de scorpion : un nouveau pesticide sélectif ?    Dögevők tragédiája - tíz éven belül kipusztulhat a keselyű Indiából

Vipera és gyík
Sonoran Desert sidewinder, Crotalus cerastes cercobombus, desert ...   Lizard Desert Utah - Free photo on Pixabay

MÁSOLD LE A JEGYZETET!

 

A sivatagok

Fekvésük: A Ráktérítő és a Baktérítő mellett helyezkednek el. A világ legnagyobb sivataga a Szahara, amely Afrikában található.
Éghajlat: Száraz. Nappal nagy a forróság éjjel nagyon hideg van. 
Növények: Kaktuszok, datolyapálma. Azokat a helyeket, ahol van elérhető víz a sivatagban, oázisnak nevezzük. 
Állatok: Teve, sivatagi róka, skorpió, keselyű, vipera, gyíkok.

 

A müncheni egyezmény

OLVASSÁTOK EL AZ ÚJ ANYAGOT!

MÜNCHENI EGYEZMÉNY

Csehszlovákia, ahogy már sokszor elmondtuk, soknemzetiségű állam volt. A német határ mentén többségében németek, a magyar határ mentén többségében magyarok éltek. Ezek a nemzetiségek nem feltétlenül tudtak azonosulni Csehszlovákiával. Mind a magyarok, mind a németek érdekeit saját pártjaik képviselték a parlamentben. 

csk.png

Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutása után szerette volna kiterjeszteni Németország határait. Ausztria megszállása után, Csehszlovákia németek lakta területeit szerette volna megszerezni. Ezt a területet Szudétavidéknek nevezzük. Csehszlovákia remélte, hogy a szövetségesei (Franciaország, Egyesült Királyság, Románia, Jugoszlávia) megvédik őt Hitlertől. 1935-ben még a Szovjetunióval is szövetséget kötöttek. Csehszlovákia szövetségesei azonban nem akartak konfliktusba keveredni Németországgal, ezért engedtek Hitler követeléseinek, hogy így próbálják megőrizni a békét Európában. 

A müncheni egyezményt tető alá hozó politikusok balról jobbra: Mussolini- Olaszország, Hitler- Németország, Daladier-Franciaország, Chamberlain- Egyesült Királyság
munchen.png

1938. szeptember 29-én Németország, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság képviselői Münchenben megegyeztek abban, hogy Csehszlovákia lemond a németek lakta területekről Németország javára. A tárgyaláson Csehszlovákia küldöttei nem vehettek részt. Csehszlovákia végül beleegyezett a döntésbe, és lemondott ezekről a területekről. Ma már tudjuk, hogy ezzel a döntéssel sem sikerült megelőzni a háborút.

A Csehszlovákiától Németországhoz került területek:
csszk_munchen.png

MÁSOLD LE A JEGYZETET!

A müncheni egyezemény

Hitler szerette volna megszerezni Csehszlovákia (CSSZK) németek lakta területeit, a Szudétavidéket. CSSZK azt remélte, hogy szövetségei, Franciaország és az Egyesült Királyság segítenek nekik. CSSZK szövetségesei azonban nem akartak újabb háborút, azért engedtek Hitler követeléseinek. 1938. szeptember 29.-én Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság megkötötték a müncheni egyezményt, amely értelmében CSSZK lemondott a Szudétavidékről Németország javára. 

britannica.com

 

 

Mondák

OLVASD EL ÉS NÉZD MEG BOTOND MONDÁJÁT, MAJD KÉSZÍTS RÓLA RAJZOT A FÜZETBE!

BOTOND MONDÁJA

A mondák olyan történetek, amelyek hasonlítanak a népmesékhez, de valamilyen történelmi személyhez, eseményhez kapcsolódnak. 

A görög császár nem volt hajlandó tovább adót fizetni a magyaroknak, így azok megtámadták a görög császár fővárosát, Bizáncot. A Bizánc kapui elé vonuló magyarok elé kiállt egy hatalmas görög, s kijelentette, hogy ha őt két magyar legyőzi, a császár adót fog fizetni a magyaroknak. A görög vitéz ellen a kistermetű Botond állt ki, aki előbb buzogányával bevágta Bizánc kapuját és hatalmas lyukat ütött  rajta, majd legyőzte a görög vitézt, és megölte azt. A császár a feleségével a falról nézte a viadalt, szégyenkezve távozott, de az adófizetést megtagadta, mire a magyarok pusztítani kezdték az országát és sok kincset zsákmányoltak. 

http://lexikon.katolikus.hu/B/Botond-monda.html

Az 1848-1849-es szabadságharc

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

OLVASD EL AZ ÚJ ANYAGOT!

1848_1.png

AKIT BŐVEBBEN ÉRDEKEL A PÁKOZDI CSATA:

MÁSOLD LE A JEGYZETET!

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

A forradalom kitörése után V. Ferdinánd király megijedt, és teljesítette a 12 pontot. Kinevezte az új magyar kormányt, Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. Innentől a magyar kormány irányította az országot. 1848 áprilisában sok fontos törvényt fogadtak el. Ezek voltak az áprilisi törvények.
- eltörölték a nemesek kiváltságait,
- bevezették a közteherviselést
[mindenkinek kellett adót fizetni]
- megszűnt a jobbágyság
- létrehozták a Nemzetőrséget
(hadsereg)

A nemzetiségek (románok, horvátok, szlovákok) ezen felül nemzetiségi jogokat is követeltek, de azt a kormány elutasította. A nemzetiségek ezért fellázadtak. Az osztrákok megbánták a magyaroknak tett engedményeket, ezért a horvát sereget Jellasics bán vezetésével Magyarország ellen küldték. A magyar sereg 1848. szeptember 29-én a pákozdi csatában legyőzte a horvátokat. Ezzel elkezdődött a szabadságharc.

 

 

süti beállítások módosítása