OLVASD EL A SZÖVEGET FIGYELMESEN!

Az újkori Európában kétféle ország létezett.

1. Parlamentáris monarchia /királyság/: A parlamentáris királyságokban a király nem tehetett meg bármit, amit szeretett volna. Ezekben az országokban a király hatalmát a parlament korlátozta. A parlamentben gyűltek össze a nemesek, az egyház és a városok képviselői. Ezek  a parlamentek döntöttek az egyes törvényekről. A király és a parlament együtt irányította az országot!

Valahogy így néztek ki az újkori parlamentek: 
    

2. Abszolutista monarchia /királyság/: Ezekben az országokban a király hatalma korlátlan, vagyis abszolút volt. A király hatalmát nem korlátozza semmi, egyedül hoz döntéseket és törvényeket. Az uralkodó egyedül irányítja az országot. 

Híres abszolutista uralkodók: I. Ferenc, XIII. Lajos, I. Károly
          

A MANUFAKTÚRÁK Az újkorban megjelentek a manufaktúrák. A manufaktúrák lényegében a mai gyárakhoz hasonlítanak a leginkább. A manufaktúrák különböző termékeket (fegyverek, szerszámok, cipők, edények...) állítottak elő. Ezekben a manufaktúrákban a munkafolyamatokat részekre bontották, és az egyes munkafázisokat kézzel végezték. Vagyis egy egyszerű példa: A manufaktúra egyik munkása elkészítette a cipő talpát, a másik elkészítette az oldalát, a harmadik összevarrta, a negyedik díszítette.... A manufaktúrák kis idő alatt, olcsón sok terméket tudtak előállítani.

Manufaktúrák:
     

JEGYZET
MÁSOLD BE A FÜZETBE:

A KÖNYVEK

NÉZD MEG AZ ALÁBBI KÉT RÖVID VIDEÓT!
KATTINTS A SZÖVEGRE, ÉS MEGNYÍLIK A VIDEÓ. 

ITT AZ ELSŐ VIDEÓ

ITT VAN A MÁSODIK VIDEÓ

EZT A JEGYZETET MÁSOLD BE A FÜZETBE, ÉS TANULD MEG!

OLVASD EL FIGYELMESEN A SZÖVEGET!

RÓMAI CSÁSZÁROK

Nézd meg, hogyan nézett ki az ókorban Róma!

A Római Birodalom fennállása során több, mint 80 császár uralkodott. Mi természetesen csak a legfontosabbakról fogunk tanulni.

AUGUSTUS ÉS NERO - velük már foglalkoztunk a múlt órán.

A római császárok uralkodásának az idején a Római Birodalom egyre nagyobb lett. A birodalom határain kívül élőket a rómaiak barbároknak nevezték. Az egyre nagyobb területű birodalmat egyre nehezebb volt megvédeni a barbárok támadásaitól. Ezért Hadrianus császár idején a birodalom határait elkezdték falakkal, őrtornyokkal, erődökkel és megerősített katonai táborokkal védeni. Ezt a megerősített határt limes romanusnak (ejtsd: limesz románusz) nevezzük.

A limes romanus valahogy így nézhetett ki:
     

MARCUS AURELIUS

Marcus Aurelius (ejtsd markusz auréliusz) azért fontos a mi szempontunkból, mert több mint 1800 éve Szlovákia területén is megfordult, mikor harcolt a germánokkal. Marcus Aurelius feltűnik a Gladiátor című film elején is. Marcus Aurelius katonái Trencsén mellett egy feliratot véstek a mai várhegy oldalába.

Marcus Aurelius és a római katonák trencséni szikla felirata:
     

DIOCLETIANUS

Dioceltianus (ejtsd: diokleciánusz) a 3. század végén lett a Római Birodalom császára. Ebben az időben a birodalom területe olyan nagy volt, hogy egy ember nem tudta volna irányítani. Éppen emiatt Dioceltianus fogadott maga mellé egy társcsászárt. A két társcsászárt szintén fogadott maga mellé még egy-egy uralkodót, így végeredményben már négyen irányították a birodalmat. Dioceltianus ezen kívül még sok reformot vezetett be a hadseregben és a gazdaságban.

Dioceltianus:

NAGY KONSTANTIN

Jézus halála után egyre többen vették fel a keresztény vallást a birodalomban. A Római Birodalomban azonban sokáig üldözték a keresztényeket, sok kereszténynek kellett meghalnia a vallása miatt. Mindenez Nagy Konstantin császár idején változott meg, aki elrendelte, hogy hagyják abba az üldözéseket, és a keresztények szabadon gyakorolhassák vallásukat. A kereszténység ezzel egyenjogúvá vált a pogány vallásokkal. 

ÚJ CÍM NEM KELL, FOLYTATJUK TOVÁBB A JEGYZETET

Hadrianus- császár falakkal és őrtornyokkal védte a birodalom határait a barbároktól. Ez a megerősített határ volt a limes romanus.

Marcus Aurelius- császár számunkra azért fontos, mert a mai Szlovákia területén is harcolt a germánok ellen. 

Diocletianus- idején olyan nagy kiterjedésű lett a birodalom, hogy egyszerre 4 uralkodó irányította. 

Nagy Konstantin- megtiltotta a keresztények üldözését, és a kereszténységet 313-ban egyenrangúvá tette a többi vallással.

OLVASD EL FIGYELMESEN A SZÖVEGET!

REFORMKOR 
1825 - 1848

A reformkor a magyar történelem 1825 és 1848 közötti időszaka. Ez az újítások, a modernizáció és a reformok időszaka volt, ezért is nevezzük reformkornak.

A REFORMKOR OKAI:
MIÉRT VOLT SZÜKSÉG A REFORMOKRA, ÚJÍTÁSOKRA?

A 19. század elején Magyarország hatalmas gondokkal küszködöt:

- Ferenc magyar király abszolutista módon uralkodott, nem hívta össze az országgyűlést

- A gazdaság elmaradott volt

- A jobbágyok elavult módszerekkel művelték a földet.

- A főnemesek a pénzüket sokszor külföldön költötték el, az ország gondjaival nem foglalkoztak. 

Ferenc király és az országgyűlés épülete Pozsonyban
     

1825-ben az uralkodó újra összehívta az országgyűlést, ezzel elkezdődött a reformkor. A reformkor két legjelentősebb alakja Széchenyi István és Kossuth Lajos volt. 

SZÉCHENYI ISTVÁN:

Gazdag nemesi családban született. Külföldi útjain felismerte, hogy Magyarország el van maradva a nyugat- európai országoktól. Hazatérve sok újítást vezetett be. Az elképzeléseit három könyvben foglalta össze. Ezek a HITEL, VILÁG és a STÁDIUM. 

SZÉCHENYI REFORMJAI:

- Szerette volna, ha a nemesek is fizettek volna adót, nem csak a jobbágyok.

- Hogy támogassa a magyar tudósokat, létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát. Erre a célra felajánlotta egy évi jövedelmeit.

- Javaslatára szabályozták a Dunát. Ennek köszönhetően könnyebb volt hajózni a Dunán. 

- Támogatta a gőzhajózást.

- Ő javasolta, hogy épüljön állandó kőhíd Buda és Pest között. Ez lett a későbbi Lánchíd.

Széchenyit a tevékenysége miatt Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak nevezte.

KOSSUTH LAJOS:

Köznemesi családban született, ügyvédként dolgozott. Később országgyűlési képviselő lett. Ebben az időben azonban az uralkodó tiltotta, hogy az ország lakossága értesüljön arról, hogy mi zajlik az országgyűlésen. Kossuth ezzel nem értett egyet, ezért elkezdte írni az Országgyűlési Tudósítások című lapot. Emiatt 4 év börtönre ítélték. Miután kiszabadult megalapította a Védegyletet. A Védegylet tagjai elhatározták, hogy csak magyar termékeket vesznek, hogy így támogassák a magyar ipart. Fontos szerephez az 1848- 1849-es forradalom során jutott. Míg Széchenyi azt szerette volna, hogy Magyarország fejlődjön, és csak később váljon független országgá, Kossuth azt szerette volna, ha Magyarország előbb függetlenné válik és csak ezután foglalkozik a fejlődésével. 

 JEGYZET

MÁSOLD BE A FÜZETBE

OLVASD EL A SZÖVEGET ÉS NÉZD MEG A KÉPEKET!

Már sok mindent megtanultunk a kétéltűekről, a mai napon két állattal ismerkedünk meg közelebbről:

ZÖLD LEVELIBÉKA

A zöld levelibéka a vízparti növényzetben gyakori. Ujjai végén tapadókorongok vannak, ennek köszönhetően ügyesen mozog a cserjék, fák lombjában. Kisebb repülő rovarokkal, pókokkal táplálkozik. 

FOLTOS SZALAMANDRA

A foltos szalamandra árnyas, nyirkos erdőkben él. Lábai gyengék, hosszú farkának kígyózó mozgásával halad előre. Hazánkban is honos, védett állat.

MENJ AZ ALÁBBI LINKRE ÉS PRÓBÁLD KI, ISMERED-E A KÉTÉLTŰEKET!

https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/36619301

MÁSOLD BE A JEGYZETET A FÜZETBE!

Vizek és vízpartok kétéltűi

ZÖLD LEVELIBÉKA
A legkisebb béka, kb. 5cm. Az ujjain lévő tapadókorongokkal ügyesen mozog a fákon. 

FOLTOS SZALAMANDRA
Védett állat. Bőrét sárga foltok borítják. Árnyas erdőkben él. 

Forrás: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-7-evfolyam/az-allatok-orszaga-a-gerincesek-torzse/a-keteltuek-osztalya

nkp.hu

youtube.com

FIGYELMESEN OLVASD EL A SZÖVEGET ÉS NÉZD MEG A KÉPEKET!

A szlovák nemzeti megújulás

MI A NEMZET?

Olyan emberek közössége, akiknek

-Közös a hazájuk

-Közös a nyelvük

-Közös a kultúrájuk és történelmük

-Közösek a nemzeti szimbólumaik

-Érzik, hogy az adott közösséghez tartoznak

A SZLOVÁK NEMZET  LEGFŐBB PROBLÉMÁI A 18. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A 19. SZÁZAD ELEJÉN:

—Nem létezett egységes, szlovák irodalmi nyelv.

—Nem igazán léteztek szlovák iskolák

—Nem voltak nemzetiségi jogaik

A SZLOVÁK NEMZET CÉLJAI EZÉRT A KÖVETKEZŐ VOLTAK:

—Új irodalmi nyelv létrehozása

—A szlovák műveltség terjesztése

A SZLOVÁK NYELV LÉTREHOZÁSA

1790-ben Anton Bernolák szlovák pap megalkotta az első szlovák irodalmi nyelvet, a nyugat-szlovák nyelvjárás alapján. 

EZ A NYELV VALAHOGY ÍGY NÉZETT KI:

„Viťahuj a vibíraj krumple ze zeme okolo Michala aľebo po Michaľe pred oberačkami, pred mrazi. To aľe merkuj, abi krumple boli sadené na takém mísťe, na které slnko často svíťí. Keď bude sucho, poľívaj jích.“

A SZLOVÁK MŰVELTSÉG TERJESZTÉSE

A szlovák intelligencia képviselői újságokat adtak ki, egyesületeket hoztak létre valamint vasárnapi iskolákat alapítottak. Ebben az időben jelent meg az egyik első szlovák újság, a Prešpurské noviny is.

A SZLÁV KÖLCSÖNÖSSÉG

A 19. század elején elterjedt a szlovák kölcsönösség (pánszlávizmus) gondolata. A szlovák kölcsönösség támogatói szerint a szláv népek egy egységes népet alkotnak, és együtt kell működniük. Ilyen szláv nép például a szlovák, cseh, lengyel, orosz, ukrán, szerb, horvát, szlovén ...

FIGYELMESEN OLVASD EL A SZÖVEGET ÉS NÉZD MEG A KÉPEKET!

Az időjárás

Az időjárás nem más, mint a légkör pillanatnyi állapota egy bizonyos helyen. Az időjárás folyamatosan változik.

Az időjárást vizsgáló, és az időjárás előrejelzéssel foglalkozó tudóst meteorológusnak nevezzük. 

A meteorológusok szabad szemmel, műholdakkal, radarokkal és meteorológiai ballonokkal vizsgálják a légkört (atmoszférát), ez alapján próbálják előrejelezni, hogy milyen időjárás várható.

Az időjárásnak három fő jellemzője van: szél, hőmérséklet és csapadék.

A SZÉL

A meteorológusok mérik a szél sebességét és irányát is. A szélirány megadja, milyen irányból fúj a szél. Tehát a nyugati szél azért nyugati szél, mert nyugat felől fúj.

HŐMÉRSÉKLET

A levegő hőmérsékletét hőmérővel mérjük, és Celsius-fokban (ejtsd: celziusz fok) adjuk meg. Jele °C.  A levegő hőmérséklete kora délután a legnagyobb és éjszaka a legalacsonyabb. A leghidegebb területek az Északi-sark és a Déli-sark, a legmelegebb területek az Egyenlítő közelében vannak. A legmelegebb hónap a július és az augusztus, a leghidegebbek pedig a téli hónapok. Ha emelkedik a tengerszint feletti magasság, csökken a hőmérséklet. Ha 100 métert emelkedik a magasság fél fokkal csökken a hőmérséklet. 

A CSAPADÉK

Az esőt, jeges esőt, harmatot és havat együtt csapadéknak nevezzük. A lehullott csapadékot milliméterekben mérjük. 

OLVASSÁTOK EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBI SZÖVEGET!

FÜLEK TÖRTÉNETE 

Fülek és környéke már az őskorban is lakott volt. Több százezer éve területén ősemberek éltek és vadásztak.   

Egyesek szerint több mint 800 éve a mai vár helyén egy favár állott. Fülek kővárát a Kacsics család építtette 800 évvel előtt. Ebben az időben egy Fulkó nevű lovag élt a várban, aki a környékbeli lakosokat fosztogatta. Fulkó a háború idején haranggal csalogatta magához a menekülőket, akiket aztán kirabolt és megölt. A király ezért elvette tőle a várat, Fulkót pedig börtönbe záratta. Fulkó azonban a társával együtt megszökött.

Füleket 1423-ban nyilvánították várossá. 1548-ban, mikor a törökök már közel jártak Fülekhez, a várat átépítették és megerősítették. Ekkor épült fel a Bebek torony is, amely még ma is áll. Nevét a vár akkori tulajdonosáról, Bebek Györgyről kapta. 

Végül a törökök 1554-ben bevették a várat. Egy korábbi török hadifogoly egy ablakon keresztül értesítette a törököket, hogy a vár kapitánya elment a katonák pedig részegek. A török sereg erre felkerekedett és az éjszaka leple alatt elfoglalta a várat.

A magyar király serege 1593-ban foglalta vissza Füleket. Fülek ezután nagy fejlődésen ment keresztül. A városban gimnáziumot alapítottak, fejlődött a gazdaság, a Vöröskőn bástyát építettek. Füleknek ebben az időben volt két nagy temploma, egy kolostora, két fürdője, több iskolája és sok-sok üzlete.  

1682-ben hatvanezer török támadta meg a várat. A törökök ágyúkkal lőtték a várat, ami hamar kigyulladt. A hosszú és véres harcok után a katonák feladták a várat és kinyitották a kapukat a törökök előtt. A törökök az egész várost a földdel tették egyenlővé. A lakosok nagy része a közeli Losoncra költözött. A harcok után Füleken kevesebb, mint 50 ház maradt csupán.

A vár egykori kapitánya, Koháry István a török fogságából való visszatérése után építtette fel a ma is álló templomot és ferences kolostort. A várat már nem újíttatta fel, helyette kastélyt építtetett a városban. Sokáig tartott míg  Fülek újra népes várossá vált. Idővel azonban egyre több nemes költözött Fülekre és épített itt kastélyt. Idővel több nagy gyár is létrejött a városban, a melyek közül a KOVOSMALT volt a leghíresebb, ahol több ezer ember dolgozott. 

A füleki vár régen, és ma:

JEGYZET

MÁSOLJÁTOK BE JEGYZETET A FÜZETBE, ÉS TANULJÁTOK MEG!

Fülek története

Fülek már az őskorban is lakott volt. A várat úgy 800 éve építették. Az első ismert tulajdonosa Fulkó lovag volt. A török támadás hírére a várat megerősítették. A törökök kétszer is elfoglalták a várat, a második ostrom után a várat felrobbantották, azóta romokban áll. 

KVÍZ

CSINÁLD MEG AZ ALÁBBI RÖVID KVÍZT! 

 https://www.quiz-maker.com/Q40R139

NÉZZÉTEK VÉGIG FIGYELMESEN AZ ALÁBBI RÖVID VIDEÓT A TRIANONI BÉKÉRŐL!

Láthatjátok az alábbi képeken, hogy a határokat igazságtalanul húzták meg, ezért rengeteg magyar került a határon túlra. Ők a határon túli magyarok. Közéjük tartozunk mi is, mivel Szlovákiában élünk.

Rengeteg mindent lehetne a témáról írni és mondani, de ismerve benneteket, azt hiszem ennyi elég lesz. A lényeg benne van a videóban.

FELADAT

MENJ AZ ITT TALÁLHATÓ LINKRE, ÉS OLD MEG A FELADATOT!

https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/209259485

JEGYZET

MÁSOLD LE A JEGYZETET A FÜZETEDBE!

A trianoni béke

Az Osztrák-Magyar Monarchia vesztesként került ki az I. világháborúból. A Magyarország a háborút lezáró békét 1920. június 4-én írta alá Párizs mellet, a Nagy Trianon-palotában. Ez volt a Trianoni béke. Mivel az igazságtalan béke megalkotásába Magyarországnak nem volt beleszólása, ezért Trianoni békediktátumnak is nevezzük. Legfontosabb következményei:

- Magyarország elveszítette a területének kétharmadát és a lakosságának több, mint felét.

- Felvidék Csehszlovákiához, Erdély Romániához, Horvátország és a Délvidék Jugoszláviához, Nyugat-Magyarország egy része Ausztriához került.

- 3 millió magyar a határokon kívül rekedt. (Ezért élünk mi is kisebbségben Szlovákiában)

- A magyar hadsereg létszámát 35 000-re csökkentették.

- A magyar gazdaság hatalmas károkat szenvedett.

ISMÉTLÉS: 

MENJ AZ ALÁBBI LINKRE, ÉS OLDD MEG AZ OTT TALÁLHATÓ RÖVID FELADATOT, AMELY A MÚLT ÓRA TANANYAGÁRÓL A REFORMÁCIÓRÓL SZÓL! Az alul található szavakat kell betölteni / belehúzni a szövegbe.

https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/376215972

ÚJ TANANYAG

OLVASD EL!

A HARMINCÉVES HÁBORÚ 1618 - 1648

Miután 1517-ben elindult a reformáció a kereszténység két részre szakadt: katolikusokra és protestánsokra. A protestánsok új egyházakat alapítottak. A két legfontosabb protestáns egyház az evangélikus és a  református egyház volt. 

A református, evangélikus és katolikus templomokat a tornyaik alapján lehet megkülönböztetni. A katolikus templomtornyok tetején kereszt található, az evangélikus templomok tetején kereszt vagy csillag, a református templomtornyokon csillag vagy kakas található.

A füleki református templom:

A pápa és a katolikus egyház nem nézte tétlenül, ahogy egyre több katolikus lett protestánssá. A katolikus egyház harcot indított a reformáció ellen, ez lett az ellenreformáció. Létrejött a jezsuita szerzetesrend, amely megpróbálta visszatéríteni a protestánsokat a katolikus egyházba. A jezsuiták Európa-szerte iskolákat is alapítottak. 

A reformáció után azonnal több országban is háború tört ki a katolikusok és a protestánsok között. Végül 1555-ben V. Károly császár birodalmi gyűlést hívott össze Augsburg városába, ahol kihirdette az augsburgi vallásbékét. V. Károly kijelentette, hogy "Akié a föld, azé a vallás". Vagyis: a béke alapján egy ország lakosságának az uralkodó vallását kellett volna követnie. 

 A béke azonban nem tartott sokáig. A katolikus és protestáns országok elkezdtek egymás ellen szervezkedni. A katolikus országok létrehozták a Katolikus Ligát, a protestáns országok pedig a Protestáns Uniót. A két csoport között 1618-ban tört ki a háború, amikor a cseh nemesek kihajítottak három katolikus urat a prágai vár ablakán.

Ezzel elkezdődött a harmincéves háború, ami egészen 1648-ig tartott. Fokozatosan egyre több állam lépett be a háborúba. Kezdetben még a vallási okok miatt háborúztak, később már csak  a hatalom számított. A háború hatalmas pusztítást végzett Európában, csak Németországban a lakosság kb. fele életét vesztette a harcokban. A háború 1648-ban ért véget, amikor a felek aláírták a vesztfáliai békét. A háború Franciaország megerősödésével és a Német-római Birodalom meggyengülésével zárult.  

Akit bővebben is érdekel a téma, itt találhat egy rövid és jópofa videót a harmincéves háborúról:  

JEGYZET

MÁSOLD LE A JEGYZETET A FÜZETEDBE!

A HARMINCÉVES HÁBORÚ 1618 - 1648

A reformáció kezdete után azonnal háború tört ki a katolikusok és a protestánsok között. Végül 1555-ben V. Károly császár kihirdette az augsburgi vallásbékét. A béke alapján egy ország lakosságának az uralkodó vallását kellett volna követnie. Vagyis: "Akié a föld, azé a vallás". A béke azonban nem tartott sokáig. 1618-ban kitört a harmincéves háború, amelyben a katolikus országokat tömörítő Katolikus Liga és a protestáns országokat képviselő Protestáns Unió harcolt egymással. A háború, amely 1648-ban ért véget, hatalmas pusztítást végzett Európában, végül Franciaország megerősödésével és a Német-római Birodalom meggyengülésével zárult.