A települések

A települések lehetnek városok és falvak. A falvakban kevesebb lakos él, akik főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. A városok jellemzői: középiskolák, egyetemek, orvosi ellátás, kórházak, üzletek, szolgáltatások, több munkalehetőség, kulturális intézmények (múzeum, színház), hivatalok. Manapság egyre több ember költözik a városokba.
A világ legnagyobb városai:
Tokió- Japán
New York- USA
Sanghaj- Kína
Mexikóváros- Mexikó
Delhi- India

Szlovákok a szabadságharc után

1849 után a szlovákok között elterjedt a Štúr-féle nyelv használata. 1861. Június 6-7 Turócszentmártonban a szlovákok képviselői elfogadták a Szlovák Nemzet Memorandumát, amelyben a szlovák nemzet elismerését, a szlovák hivatalos nyelv bevezetését, szlovák iskolák alapítását  és területi önállóságot követeltek Ferenc József császártól. Ferenc József elutasította a memorandumot, de megengedte 3 szlovák gimnázium és a Matica Slovenská nevű kulturális szervezet megalapítását. A kiegyezés után 1875-ben a szlovák gimnáziumokat bezáratták. 

A középkori egyház

A középkorban az egyház nagyobb hatással volt az emberek életére, mint ma. Sokan elvonultak, hogy Istennek szenteljék az életüket, ők voltak a szerzetesek. A szerzetesek kolostorban éltek, amelyet az apát irányított. A szerzetesek imádkoztak, tanították és gyógyították embereket, valamint könyveket- kódexeket másoltak. Az legnagyobb szerzetes rend a bencés és a ferences rend volt. Az katolikus egyház élén a római pápa állt, akinek nagyobb volt a hatalma, mint  a királyoknak. II. Orbán pápa háborút indított, hogy a keresztények foglalják el a Szentföldet a muszlimoktól. A Szentföld az a terület, ahol valaha Jézus élt és tevékenykedett. Ezeket a háborúkat keresztes háborúknak nevezzük. 

A kommunista hatalomátvétel

A csehszlovákiai kommunisták a világháború után megpróbálták átvenni a hatalmat a Szovjetunió támogatásával. Az 1946-os választásokat azonban Szlovákiában nem  a kommunisták, hanem a Demokrata Párt nyerte. 1948 februárjában a kommunisták sztrájkokkal és tüntetésekkel rávették Beneš elnököt, hogy nevezzen ki egy kommunista kormányt. Ezzel a kommunisták átvették a hatalmat Csehszlovákiában. Beneš lemondott, az új elnök Klement Gottwald lett. Csehszlovákia Kommunista Pártja diktatúrát vezetett be Csehszlovákiában. Az új rendszer ellenzőit kirakatperekben ítélték el, hogy így félemlítsék meg velük egyet nem érdekkel. 

A törökök kiűzése Magyarországról

1683-ban a törökök megtámadták Bécset, viszont a lengyel király és I. Lipót német-római császár és magyar király csapatai legyőzték őket. I. Lipót csapatai ezután fokozatosan visszafoglalták Magyarországot a törököktől. 1686-ban visszafoglalták Budát is. A háborút 1699-ben a karlócai béke zárta le. A háború során visszafoglalt területeket sokszor idegenek kapták meg, a lakosságra pedig súlyos adókat vetettek ki a háború miatt. 

A bioszféra

A bioszféra a Föld azon térsége, ahol élőlények élnek. Ide tartozik a légkör (atmoszféra), vízburok (hidroszféra), talajtakaró (pedoszféra) és a kőzetburok (litoszféra). A bioszférában az anyagok állandó körforgásban vannak.  A biom olyan nagy kiterjedésű ökoszisztéma, amelyben azonos a éghajlat, állat és növényvilág. A Földön az alábbi biomok alakultak ki:
- Trópusi esőerdő
- Szavanna
- Sivatag
- Szubtrópusi táj
- Sztyepp
- Lomblevelű erdők
- Tajga (fenyőerdők)
- Tundra

Mezei kétéltűek és hüllők

A zöld és a barna varangy: Kétéltűek, amelyek rovarokkal, gilisztákkal, csigákkal táplálkoznak. Éjjel vadásznak.
A hüllők közé tartoznak a gyíkok és kígyók.
Fürge gyík: Napos, füves területeken él. Minél melegebb van, annál fürgébb, a telet viszont védett helyen, mozgás nélkül tölti.
Keresztes vipera: Az egyetlen mérges kígyó Szlovákiában. Emberre csak akkor támad, ha veszélyben érzi magát. 

A szlovákok az 1848/1849-es szabadságharcban

A szlovákok támogatták az 1848-as forradalom legtöbb vívmányát, viszont 1848 májusában Liptószentmiklóson elfogadták a Szlovák nemzet kérelmeit, amelyben követelték: a szlovák nemzet elismerését, nyelvi jogokat, saját szlovák országgyűlést és sereget, és a nemzeti szimbólumok használatát. A magyar kormány ezt elutasította, ezért a szlovákok egy része létrehozta a Szlovák Nemzeti Tanácsot, amely szlovák csapatokat is toborozott, amelyek az osztrákok oldalán harcoltak a szabadságharc alatt. Az osztrákok ígéretet tettek a szlovákoknak, hogy teljesítik a követeléseiket, az ígéretüket azonban nem teljesítették. 

A feudalizmus

A középkorban a királyok földet adományoztak a nemeseknek. Ez a föld nem volt a nemesek tulajdona, csak bérbe kapták, ezért ezt a földet hűbérbirtoknak nevezzük. A hűbérbirtokért cserébe a nemeseknek engedelmesen kellett szolgálniuk a királyt. A nemesek így a király hűbéresei, más néven vazallusai, lettek.  A nemesek hűbérbirtokait a jobbágyok művelték meg. Minél több földet kapott a nemes a királytól, annál gazdagabb és hatalmasabb volt. Ezt a rendszert feudalizmusnak nevezzük.