A Föld belső szerkezete

A Föld belsejét 3 réteg alkotja: a földmag, földköpeny és a kőzetburok.

A földmag a Föld közepén található. Olvadt, forró fémek alkotják.
A földköpeny veszi körül a földmagot. Szintén olvadt, folyékony anyagok alkotják.
A Föld felszínét a szilárd földkéreg alkotja. Ezt szilárd kőzetek alkotják, amelyek kőzetlemezekre törtek. Ezek a kőzetlemezek a folyékony földköpenyen mozognak. 

FELADAT! Írd le a füzetedbe, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
1. A Föld közepén a földmag található. IGAZ - HAMIS
2. A Föld belsejét olvadt, forró anyagok a alkotják. IGAZ - HAMIS
3. A kőzetlemezek NEM mozognak a földköpenyen. IGAZ - HAMIS

Németország

Fővárosa: Berlin     Lakosság: 83 millió

Felszíne: Északról délfelé magasodik. Északon található a Germán-alföld. Délebbre a Német-középhegység, Fekete-erdő és az Alpok. 
Folyók: Rajna, Elba. Itt ered a Fekete-erdőben a Duna.
Éghajlata: mérsékelt.
Nyersanyagok: barnaszén, feketeszén, kősó. 
Mezőgazdaság: Fejlett. Gabona, zöldség és gyümölcs termesztése. Főleg szarvasmarhát, sertést és szárnyasokat tenyésztenek.
Gazdaság: Európa és a világ egyik legnagyobb és legfontosabb gazdasága. Fontos az autógyártás (Mercedes, Volkswagen, Opel, Audi, Porsche), gépipar, vegyipar, gyógyszergyártás, élelmiszeripar.
Lakosság: Európa 2. legnépesebb állama, a lakosság öregszik, a száma csökken. Nagyszámú bevándorló él itt. 
Városok: Berlin. Hamburg (kikötő), München, Köln, Frankfurt. 
 

A hosszúság 

A hosszúság egy fizikai mennyiség, amely azt utatja meg, hogy mekkora a hossza vagy távolásga valaminek. A hosszúság jele: l

Mértékegységei:
kilométer - km
méter - m
deciméter - dm
centiméter - cm
milliméter  - mm

Nagy Sándor

Görögországtól északra helyezkedett el Makedónia, amelyet II. Fülöp erős országgá tett. Halála után fia, Nagy Sándor lett a király. Meghódította a görög városokat, majd egy erős sereggel megtámadta a Perzsa Birodalmat. Elfoglalta Perzsiát és Egyiptomot, ahol megalapította Alexandria városát. Sikerült létrehoznia a világ addigi legnagyobb birodalmát, ezért is nevezik NAGY Sándornak. Utódja nem volt, így a halála után a hadvezérei felosztották egymás között a birodalmát. 

GÉPIPAR: gépeket, közlekedési eszközöket gyárt.
Pozsony- Volkswagen
Nagyszombat- Peugeot, Citroen
Nyitra- Jaguar
Zsolna- Kia
Galánta- Samsung
Komárom- hajógyártás
Poprád- vasúti vagonok

VEGYIPAR: műtrágyát, kozmetikumokat, tisztítószereket, vegyszereket gyárt.
Pozsony- Slovnaft (benzin, gázolaj gyártás)
Vágsellye (Šaľa)- műtrágyagyártás

KOHÁSZAT: fémeket (vas, alumínium, réz...) állít elő.
Kassa- US Steel- vas- és acélgyártás
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)- alumínium gyártás

ERŐMŰVEK: áramot állítanak elő.
Mohi (Mohovce), Jaslovské Bohunice- atomerőművek
Bős (Gabčíkovo): a legnagyobb vízerőmű

További iparágak: textilipar, élelmiszeripar, bőripar, fa- és papíripar. 

Ázsia éghajlata

Hideg éghajlat: Északon. Hosszú hideg tél,  rövid, hűvös nyár.
Mérsékelt éghajlat: Váltakozik a 4 évszak.
Sivatagi éghajlat: Állandó szárazság és forróság.
Egyenlítői éghajlat: Délen. Egész évben meleg, csapadékos, párás időjárás.
Monszun éghajlat: Délkelet-Ázsiában. A nyári monszun során az óceánok felől fúj a szél, és esőt hoz magával. A téli monszun során a szárazföld felől fúj a szél és szárazságot hoz.
Tájfun: A Délkelet-Ázsiában előforduló pusztító forgószeleket tájfunnak nevezzük. 

1. Feladat: Alakítsd át a grammot kilogrammra! 1 000 g = 1 kg, ezért ezt a példát úgy számoljuk ki, hogy a grammot elosztjuk 1000-rel. 
  1 000 g=  1 kg (az 1 000-et elosztottuk 1 000-rel, így kaptuk meg az eredményt)
  7 000 g=     kg
  9 000 g=     kg
13 000 g=     kg
29 000 g=     kg

2. Feladat: Alakítsd át a dekagrammot kilogrammra! 1 00 dkg = 1 kg, ezért ezt a példát úgy számoljuk ki, hogy a kilogrammot elosztjuk 100-zal. 
   100 dkg=     1 kg (az 1 00-at elosztottuk 100-zal, így kaptuk meg az eredményt)
   300 dkg=        kg
   500 dkg=        kg
1 800 dkg=        kg
7 300 dkg=        kg

3. Feladat: Alakítsd át a kilogrammot tonnára! 1 000 kg = 1 t, ezért ezt a példát úgy számoljuk ki, hogy a kilogrammot elosztjuk 1000-rel.  
  1 000 kg=  1 t (az 1 000-et elosztottuk 1000-rel, így kaptuk meg az eredményt)
  5 000 kg=     t
  8 000 kg=     t
12 000 kg=     t
55 000 kg=     t

Az alpesi államok

Azokat az államokat, melyek az Alpokban terülnek el alpesi államoknak nevezzük.

Lichtenstein
Fővárosa: Vaduz    Törpeállam.

Svájc
Fővárosa: Bern     Lakosság: 7 500 000
Felszínét az Alpok tölti ki. Itt található a Genfi-tó és itt ered a Rajna folyó. Az éghajlata hűvös, magashegységi.
Mezőgazdaság: A hegyi legelőkön sok juhot és szarvasmarhát tartanak.
Gazdaság: A világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb állama. Nem rendelkezik nyersanyagokkal. Fontos a gyógyszergyártás, óragyártás, tejtermékek és csoki gyártása. Sok bank székhelye itt található. 4 hivatalos nyelve van: német, olasz, francia, rétoromán.
Fontos városok: Bern, Zürich, Genf
Ausztria
Fővárosa: Bécs     Lakossága: 8 500 000
Legfonotsabb hegysége az Alpok, legnagyobb folyója a Duna. Éghajlata mérsékelt.
Nagyon fontos szerepe van az Alpoknak: a hegyi legelőkön sok juhot és szarmasmarhát tartanak, az erdőkben fontos a fakitermelés, a gyors hegyi folyókon vízerőműveket hoztak létre valamint sok turista kereri fel az Alpokat. 
Gazdaság: Fontos osztrák cégek: RedBull, Billa, Puma, OMV. Fontos az élelmiszeripar (tejtermékek, csoki), fakitermelés. 
Hivatalos nyelve a német, de Ausztria és Bécs nem Németországban található. Városok: Graz, Salzburg

Szlovákia gazdasága

Mezőgazdaság: Alapanyagokat állít elő az élelmiszeripar számára. 
Növénytermesztés: Az alföldeken és dombvidékeken, ahol melegebb és szárazabb az éghajlat gabonát (búza, árpa, kukorica) zöldséget, cukorrépát, győmölcsöt, repcét, napraforgót zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. A hűvösebb és csapadékosabb hegységekben főleg krumplit, rozsot termesztenek, illetve legeltetéssel foglalkoznak.
Állattenyésztés: A legnagyobb számban tenyésztett állatok: baromfi (csirke, pulyka, kacsa...), sertés, szarvasmarha, juh.

Nyersanyagok: A múltban fontos volt az arany, ezüst, réz és a vas bányászata. Manapság Szlovákia nyersanyagokban nagyon szegény. 
Magnezit: tűzálló anyagok gyártásához használják. Főleg Gömörben bányásszák, Jelšava és Lubeník mellett.
Barnaszén: Nováky és Handlová mellettt bányásszák. 

Görög-perzsa háborúk

1. Görög-perzsa háború
I.e. 490-ben a hatalmas Perzsa Birodalom Dareiosz király vezetésével megtámadta a görög poliszokat. A görögök azonban legyőzték őket a marathóni csatában. (A győzelem hírével egy futárt küldtek Athénba, innen ered a maraton futás)
2. Görög-perzsa háború
I.e. 480-ban Xerxész persza király újra megtámadta a görögöket. A perzsákat Leonidasz spártai király próbálta megállítani 300 katonájával, sikertelenül. Bár a perzsák fölényben voltak, a háborút végül mégis a görögök nyerték, akik legyőzték a perzsákat a tengeren és a szárazföldön is.